Az EMA jóváhagyta a kemoterápiával kezelt felnőttek neutropéniájának kezelésére a Ryzneutát, a más gyógyszerrel stabilizált szkizofrénia kezelésére pedig a Niapelfet.

Bár a hirtelen csecsemőhalál szindrómával igen sokat foglalkozunk, kevéssé ismert, és szerencsére kevéssé gyakori a kisgyermekkorban 1-4 éves kor között bekövetkező hirtelen halál.

A szisztémás lupus erythematosus – röviden: lupus (ejtsd: lupusz) vagy SLE – különböző szerveket érintő; enyhe, középsúlyos vagy súlyos idült gyulladásos megbetegedés. Két fő típusa a bőrre korlátozódó diszkoid lupus és a szisztémás lupus, mely a bőrön és az ízületeken kívül a belső szerveket is megbetegítheti. Betegtájékozta­tónkban az utóbbi típussal foglalkozunk.

A gyermekkori lázas görcsrohamok növelik a későbbi mentális betegségek és az epilepszia kockázatát.

Két közlemény szerint az általuk vizsgált probiotikumok nem hatásosabbak a placebónál gyermekkori gasztroenteritiszben.

Egy 28 éves férfi néhány napja fennálló láz, hasmenés, testszerte jelentkező fájdalom és hányás panaszával fordult orvosához. Vizelete kevés és zavaros volt. Tünetei egy héttel az után kezdődtek, hogy hazatért Puerto Ricóból. Felesége ugyancsak hasonló tüneteket tapasztalt, melyek maguktól elmúltak. Az utazás alatt érte őket néhány szúnyogcsípés, fü­rödtek a helyi folyóban, és helyi ételeket fogyasztottak.

A visszatérő epilepsziás rohamok fő kockázati tényezői a két spontán görcsroham között eltelő >24 órás időköz, epileptiform eltérések az EEG-n, kóros agyi képalkotási eltérés, éjszakai görcsrohamok vagy epilepsziás tünetegyüttes. Gyermekkorban kulcsfaktor a kóros EEG, az epilepsziás tünetegyüttes, a súlyos koponyasérülés és a központi idegrendszeri bé­nulás. Az antiepileptikumok befolyásolhatják a kognitív teljesítményt és a viselkedést. Elhagyásuk 2–5 éves rohammentesség után megfontolha­tó. Ha a görcsrohamok nem kontrollálhatók velük, szóba jöhet a görcsro­ham gócának kimetszése, ketogén diéta, a n. vagus ingerlése vagy agyi neurostimulátor beültetése.

A diabéteszes ketoacidózis fő oka az inzulinhiány. Minden életkorban előfordul, a halálozási arány 1–5%. Fő tünetei: poliúria és polidipszia, súlyvesztés, fáradtság, diszpnoé, hányás, megelőző lázas betegség, hasi fájdalom, polifágia. Néhány laboratóriumi vizsgálattal el lehet különíteni a hiperozmoláris hiperglikémiás állapottól, a gasztroenteritisztől, az éhezési ketózistól és más metabolikus szindrómáktól. A kezelés része az inzulinadás, az intravénás folyadékpótlás, a glükóz- és elektrolitszintek monitorozása. Az agyödéma ritka, főleg gyermekkori szövődmény. A szülők edukációjában szem előtt kell tartani a ketoacidózis lehetőségét.

Az intracerebrális vérzés (ICH, intracerebral hemorrhage) a neurológiai katasztrófaállapotok közé tartozik, melynek a legnagyobb a morbiditása és mortalitása a stroke összes típusa közül. Az ICH hatásos kezelésével kapcsolatban sok még a tisztázatlan pont, melyek közül kiemelten fontos az antikonvulzív szerek alkalmazásának és a rohamok profilaxisának kérdése. A rohamok inkább a vérzéses, mintsem az ischaemiás stroke kísérőjelenségei. Korábbi kutatások szerint a lobáris ICH után alkalmazott antikonvulzív kezelés mérsékli a korai görcsrohamok esélyét.

Az elmúlt évtizedben nőtt a primer és a szekunder szifilisz gyakorisága: újból fokozott figyelmet kell fordítanunk a betegség kórismézésére, kezelésére. A nagy kockázatú személyek szűrése fontos háziorvosi feladat.